Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Theodorescu, Razvan

1990. december 11.

A szenátus és képviselőház kulturális bizottságának tagjai dec. 11-én találkoztak a televízió adminisztratív vezetőségével és a szabad szakszervezet képviselőivel. A szakszervezet képviselői követelték Razvan Theodorescunak, a tévé elnökének lemondását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

1991. február 3.

A televízió febr. 3-i esti adásában Razvan Teodorescu, a Román Televízió elnöke közölte, hogy febr. 18-ától csökkentik a nemzetiségi adásidőt és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1991. február 21.

A parlament ülésén Razvan Teodorescu, a tévé elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. /MTI/

1991. március 8.

Paul Philippi német nemzetiségű képviselő visszautasította Razvan Teodorescunak, a tévé elnökének a szavait, hangsúlyozva, hogy az erdélyi szászok 850 éve élnek ezen a vidéken, volt kulturális és politikai szerepük az elmúlt századokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1991. március 20.

A német nemzetiségű Christa Richter a Romania Libera hasábjain fejtette ki, hogy a bukaresti tévé, élén Razvan Teodorescuval, a Vatra Romaneasca hatása alatt áll, azért van a gyűlölködő kisebbségellenesség a tévé műsoraiban. A Vatra "náci jellegű, nacionalista csoportosulás, mely harcra kész, miért?! A románság jogaiért Romániában? De hiszen a románságnak, többségi lévén, megvannak a jogai." /Romania Libera, márc. 12., átvette: Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1992. január 3.

Jan. 3-án a 14 politikai alakulatot számláló ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció a demokráciáért képviselői megbeszélést folytattak Stolojan miniszterelnökkel. Kolumbán Gábor az RMDSZ-t képviselte a megbeszélésen. A választási kampány finanszírozásáról volt szó, és a Konvenció képviselői kérték a semleges televízió megteremtését, a televízió jelenlegi vezetőinek, Razvan Theodorescu és Emanoil Valeriu leváltását. A televízió ugyanis manipulatív tájékoztatást adott. Kolumbán Gábor a megbeszélésen szóba hozta a marosvásárhelyi rádió vezetőjének leváltását: a jelenlegi vezetés megpróbálja fenntartani az információs monopóliumot. /Román Győző: A Demokratikus Konvencióhoz tartozó pártok és csoportosulások képviselőivel találkozott a kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ Általában közös listákon indulnak a Konvenció jelöltjei a februári választáson. Az RMDSZ azonban nem ragaszkodik mereven ehhez a döntéshez. Vannak olyan megyék, ahol nem sikerült közös megállapodásra jutniuk az RMDSZ, illetve a többi ellenzéki párt képviselőinek. /Magyar Hírlap, jan. 7./

1993. október 15.

Amióta Razvan Theodorescu kijelentette, hogy Románia akkor lesz igazán európai ország, amikor a tévében nem lesz nemzetiségi adás, azóta folyik a kampány a műsor megszüntetésére. Az 1989 decemberében kivívott három órás adást Razvan Theodorescu elnöksége alatt kettévágták, másfél órányit a 2-es adásba tettek, amely nem látható a magyarlakta részeken. Az Audiovizuális Tanács, melynek egyetlen kisebbségi tagja sincs -, olyan határozatot hozott, hogy tilos nem román nyelvű reklámot sugározni. A közvélemény-kutatás szerint a magyar adás nézettsége 30-34 %-ról 7 %-ra csökkent. A megkérdezettek között egyetlen magyar sem volt! A Romania Mare, a Vremea és Hajdu Győző Együtt lapja rendszeresen gyalázza Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, sőt ezek a szélsőséges lapok közölték Boros Zoltán lakáscímét és autójának rendszámát. Azóta többször feltörték a főszerkesztő kocsiját. A rádió magyar adásánál is baj van: a szerkesztőség tagjai nem ismerik el főszerkesztőnek a magyarul rosszul beszélő Lucia Jurcát. /Ambrus Attila: Veszélben a romániai magyar tévézés, rádiózás?! = Brassói Lapok (Brassó), okt. 15-21./

1998. március 26.

Mintegy félszáz, a román ellenzékhez, elsõsorban a Ion Iliescu volt államfõ vezette SZDRP-hez közel álló nacionalista és ultranacionalista értelmiségi "Demokrata Fórum" létrehozására buzdító felhívást tett közzé a márc. 26-i román sajtóban. Az aláírók között van maga Ion Iliescu, Sergiu Nicolaescu filmrendezõ, Razvan Theodorescu akadémikus, Fanus Neagu drámaíró, Petre Salcudeanu író, volt mûvelõdési miniszter és számos más ismert akadémikus, író, egyetemi tanár, akik "a Demokrata Fórum létrehozására alakított bizottságként" határozzák meg magukat. A terjedelmes szöveg általánosságban támadja a jelenlegi kormányzati erõket és politikájukat, amelyeket egyebek között azzal vádol, hogy meg akarja változtatni Románia "demokratikus útját", és egyelõre még demokratikus úton "'tekintélyelvû gondolkodást és gyakorlatot" vezet be, a gazdaságpolitikában "figyelmen kívül hagyja a szociális szempontokat". Ugyancsak aggódnak a szerzõk "az erdélyi románellenes offenzíva" miatt, és attól tartanak, hogy Románia "gazdasági, erkölcsi és kulturális lényegének hanyatlása miatt elvesztheti nemzeti szuverenitásának elemeit". Ezért a szerzõk a román értelmiség egészét szólítják fel, hogy csatlakozzon kezdeményezéséhez, amelynek célja Románia túlélésének biztosítása. /MTI/

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. február 28.

Febr. 27-én felmentették hivatalából Jánó Mihályt, Kovászna megyei művelődési főfelügyelőt és helyette a minisztérium Bartók Botondot, a múzeum régészét nevezte ki az intézmény élére. Jánó faxon kapta meg az értesítést arról, hogy azonnali hatállyal felmentik hivatalából. A hivatalos dokumentumban semmiféle indoklás nem szerepelt sem az elbocsátásról, sem a kinevezésről. Jánó Mihály 1990-től irányította a megyei művelődési felügyelőség munkáját, nevéhez számos jelentős kulturális rendezvény megszervezése kötődött. Bartók Botond, a Székely Nemzeti Múzeum régésze nemrég megpályázta a múzeum igazgatói székét is, de a magyar közélet vezetőinek megkönnyebbülésére nem nyerte el a finanszírozó megyei tanács bizalmát. Művelődési főfelügyelői kinevezése felháborodást váltott ki, hiszen múltja nem makulátlan. "Elsősorban a közéletiséget hiányolom Bartók Botondnál - nyilatkozta a Krónikának Kónya Ádám városi tanácsos, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója. Egyértelmű, hogy a megyei vezetőváltások a prefektúra javaslatára történnek, Horia Grama prefektus azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit Jánó leváltásáról. Demeter János megyei tanácselnök beszélt Markó Béla szövetségi elnökkel, és ma Kelemen Hunor és Márton Árpád képviselők megkeresik Razvan Theodorescu művelődési minisztert, hogy tájékozódjanak a háromszéki intézményvezető leváltásáról. /Farkas Réka: Menesztették hivatalából Jánó Mihályt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2001. március 23.

Ion Iliescu cáfolta azokat a vádakat, amelyek az utóbbi hónapokban Teoctist pátriárkát érték. /Az ortodox egyház feje részt vett volna a legionárius mozgalomban, szekus-kollaboráns lett volna, illetve homoszexuális kapcsolatai lennének./ Az államfő szerint a 87 éves pátriárka ennél nagyobb tiszteletet érdemelne, hasonlóképpen az egyház is, tekintettel ennek a társadalomban játszott szerepére. Razvan Theodorescu művelődési miniszter szintén tiltakozásának adott hangot a pátriárkát ért rágalmak miatt. A nemi kisebbségek védelmét felvállaló Accept szervezet vezetője, Adrian Coman kijelentette: a pártriárka esetleges homoszexuális kapcsolataira vonatkozó híresztelésekben elsősorban azt nehezményezi, hogy ma Romániában ezzel meg lehet bélyegezni egy közéleti személyiséget. /Iliescu Teoctist ortodox pátriárka védelmére kel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2001. március 30.

A Művelődési Minisztérium idén 30 százalékkal csökkenti a színházak költségvetését, ezért az érintett intézmények kénytelenek lesznek elbocsátani egyes alkalmazottaikat. Cristian Ioan, a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatója szerint mintegy 60 ember kerülne az utcára. A kolozsvári Állami Magyar Színház szintén a művelődési minisztérium fennhatósága alá tartozik. Tompa Gábor igazgató-főrendező elmondotta: még február elején értesítette a minisztérium, hogy közöljék a menesztendő személyek névsorát. Az igazgató ezt azzal utasította el, hogy a színház minden alkalmazottjának aug. 31-ig érvényes szerződése van. Tompa Gábor személyesen kereste fel Razvan Theodorescu minisztert. Tárgyalásai eredményesnek bizonyultak, igazgató írásbeli választ kapott arra, hogy a személyzetcsökkentés lekerült a napirendről. Alig két hét múlva Tompa Gábor olyan átiratot kapott Ioan Hideggutitól, a művelődési minisztérium főtitkárától, miszerint az előző év költségvetéséhez viszonyítva 30 százalékkal kisebb támogatásban részesülnek. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a színházat - tájékoztatott az igazgató. Kolozsváron az állások a minimálisra vannak kiszámolva. A költségvetés csökkentésének reális értéke - tekintetbe véve az inflációt is - 55 százalék. A színház vezetőségének tiltakozó leveleire a minisztériumból az a válasz érkezett, hogy várni kell, amíg a költségvetést megszavazzák. - Tompa Gábor kifejtette: amennyiben kultúrára nem szánnak az eddiginél kétszer-háromszor több pénzt, nyugati mintára bekövetkezik a struktúraváltozás, amelyben a színháznak nincs állandó társulata. 10-15 emberből álló vezető, adminisztratív, technikai személyzet létezik, és a produkciókra szerződtetnek, a színészeknek tehát nem lesz állandó fizetésük. - A színháznak jelenleg 121 alkalmazottja van. Ez a szám ebben a struktúrában normális. Amennyiben a struktúra megváltozik, elképzelhetőek leépítések is. /Nánó Csaba: Nehéz helyzetben van a magyar színház A minisztérium 30 százalékkal csökkentette költségvetését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. május 8.

Máj. 7-én Vasile Soporan Kolozs megye prefektusa megbeszélésre hívta Gheorghe Funar polgármestert. A találkozón a helyi közigazgatási törvény előírásairól esett szó elsősorban. A szóvivő szerint a megbeszélés során a törvénynek a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló előírásait egyik fél sem vetette fel. Megegyeztek abban, hogy minden hétfőn a megyei tanács elnöke, a prefektus és a polgármester megbeszélést tart a törvény alkalmazási módjáról, a felmerülő kérdésekről. A polgármester szóba hozta az unitárius egyháznak visszaszolgáltatott ingatlan kérdését is. Máj. 11-én Funar polgármester Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszterrel is találkozik. A polgármester felveti az unitárius egyház ingatlanában levő pedagógus szakkönyvtár kérdését. /Soporannal találkozott a polgármester. Kerülgették a helyhatósági törvény kisebbségi előírásait. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2001. május 12.

Máj. 11-én Kolozsvárra látogatott Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter, majd Vasile Soporan prefektussal, Bartolomeu Anania ortodox püspökkel, Gheorghe Funar polgármesterrel, a nemzeti színház, illetve a magyar színház és opera vezetőségével, valamint a történelmi múzeum igazgatójával találkozott. A miniszter kijelentette: ellenzi az ásatások földdel történő betömését. - Az ásatásokat folytatni kell mindaddig, míg kiderül, mit rejt a föld. A romokat nyugati mintára, kivilágított föld alatti sétányok formájában kell megőrizni - tette hozzá. Kónya-Hamar Sándor képviselő emlékeztetett: Theodorescu annak a műemlékvédő bizottságnak volt az elnöke, amely pár évvel ezelőtt a gödrök betöméséről rendelkezett. /Kiss Olivér: Nem tömik be a főtéri gödröket Razvan Theodorescu ragaszkodik a romokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2001. május 12.

A PDSR Fehér megyei szervezetének kérésére a területi bíróság elhalasztotta a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében zajló pert. Razvan Theodorescu miniszter ellenzi a könyvtár teljes visszaszolgáltatását. Bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Körösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni - szögezte a két egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról Razvan Theodorescu. A Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője elmondta, a nagyváradi múzeum és a gyulafehérvári könyvtár egyaránt a "román nemzeti vagyon részeként" tekintendő, az egyházaknak pedig inkább anyagi kártérítést kellene kapniuk. /Theodorescu nem adná. Elnapolták a pert a Batthyaneum ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2001. május 14.

Május 11-12-én tartották Nagykárolyban a Károlyi Gáspár Napokat. Az első napon Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke üdvözölte két nyelven a vendégeket. Bekő Tamás polgármester mutatta be a vendégeket, köztük Razvan Teodorescu művelődési és vallásügyi minisztert, Várhegyi Attilát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkárát, Molnár János gönci polgármestert, Sváb József vizsolyi polgármestert. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila beszéde egyaránt hatalmas tapsot aratott. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila tárcaközi konzultációt folytattak közös műemlékvédelmi tervekről, kulturális együttműködési lehetőségekről, a korábban aláírt tárcaközi együttműködési megállapodás helyzetéről. Másnap a nagykárolyi református templomban Csomós József gönci református esperes igehirdetése után Csűry István Károlyi Gáspár munkásságának jelentősége címmel tartott előadást. Vizsolyban annak idején 700-800 Károlyi-biblia látott nyomdafestéket, ebből ma a világon 53-at tartanak nyilván. Gönc, Vizsoly és Nagykároly polgármesterei együtt megkoszorúzták Károlyi Gáspárnak a nagykárolyi református templom bejárata mellett álló szobrát. /Károlyi Gáspár Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./

2001. május 15.

A városi tanács legközelebbi soros ülésén a polgármester 100 millió lej kiutalását fogja javasolni a főtéri ásatások folytatására. Funar polgármester elégedett, mert Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter támogatná Traianus oszlopának felállítását Kolozsváron. /(kiss): Százmillió a főtéri ásatások folytatására. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2001. május 21.

Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter Nagyváradon kijelentette: szóba sem jöhet a múzeumnak otthont adó palota visszaszolgáltatása a római katolikus egyháznak, amely legfeljebb kártérítésben részesülhet. Tempfli József megyéspüspök szerint a kártérítés szóba sem jöhet. Ha a hazai bíróságon nem sikerül kérésüket orvosolni, a római katolikus egyház a nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslásért. /Állami tulajdonba marad a püspöki palota Razvan Theodorescu a teljes visszarendeződés híve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2001. május 31.

Pete István szenátor a kormányfőhöz interpellált a felsőházban, az éppen jelenlévő művelődésügyi és kultuszminiszter azonban magánszemélyként válaszolt az őt érintő kérdésre, hogy miért nem adják vissza a római katolikus egyház nagyváradi püspöki palotáját. Május 11-én Nagyváradon Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter kijelentette: a Körösök vidéke Múzeum a püspöki palotából nem költözik el, és ha netán a bíróság úgy ítél, hogy az épület visszakerüljön a katolikus egyház tulajdonába, akkor esetleg kártérítésről lehet szó, semmiképp sem a palota visszaszolgáltatásáról. Pete hangsúlyozta, hogy ez nem fogadható el. 1998-ból már létezik egy sürgősségi kormányrendelet, amely név szerint az említett épület tulajdonjogát visszaadja a római katolikus egyháznak. A miniszter arra hivatkozott, hogy Robu érsekkel és a pápai nunciussal tárgyalt, akik egyetértettek az ő kártérítési javaslatával. Valójában a nagyváradi katolikus püspökség semmit nem tudott erről, pedig önálló jogi személy, amelynek a vagyonával nem rendelkezhet senki. /Magyar Balázs: Pete István Bihar megyei szenátor szerint: Törvényt szeg a kultuszminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2001. július 5.

Első alkalommal nyújt anyagi támogatást a román művelődési kormányzat egy római katolikus templom építéséhez - jelentette be júl. 4-én Csíkszeredában Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter: jelentős összeggel támogatják majd a Csíkszeredában építendő új templomot, melynek terveit Makovecz Imre készítette el. A miniszter leszögezte: tárcája továbbra is komoly összegeket juttat a Hargita és Kovászna megyét átfogó ortodox püspökségnek, a közelmúltban 5,5 milliárd lejt kaptak a minisztériumtól ingatlan vásárlására. Theodorescu Csíkszeredában anyagi támogatást ígért a helyi művelődési intézményeknek, a kulturális kezdeményezéseknek és biztosította a megye vezetőit arról, hogy a művelődési tárca a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával korábban kötött megállapodást tiszteletben tartva folytatja több műemlék helyreállításának finanszírozását, köztük a gyergyószárhegyi reneszánsz kastély restaurálását. - A miniszter egyetért az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, de ellenzi az ingatlanokban működő intézmények jellegének megváltoztatását. /Állami támogatás katolikus templom építéséhez. Ígérget a miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. július 14.

Razvan Theodorescu művelődési és egyházügyi miniszter legutóbbi aradi látogatása alkalmával szóba került a Szabadság-emlékmű sorsa, amely az aradi tizenhárom tábornok kivégzésének 150. évfordulója alkalmából két éve került ki hosszú várfogságából, s azóta a minorita rendház udvarán, rács mögött, elemeire bontva várja, hogy ismét köztéri szoborként díszítse a szabadságharc vértanúinak városát. A miniszter úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni a műemlékek üldözésének, rombolásának és megcsúfolásának. Hangsúlyozta: "ez a történelem, ez a szobor pedig a városé", amit nem kell máshova szállítani. Román részről ugyanis korábban többször elhangzott, hogy a Szabadság-emlékművet "a magyarok vigyék magukkal Magyarországra". A miniszter javasolta, hogy a Szabadság-szobor ellensúlyozására az 1918-as egyesülésre emlékező román szoborcsoportot emeljenek Aradon. Az 1999 júliusában Orbán Viktor magyar és Radu Vasile akkori román miniszterelnök marosvásárhelyi találkozóján született elvi egyetértés, hogy Aradon megbékélési emlékparkot létesítenek, s ide kerüljön az emlékmű, a mai napig nem valósult meg. - A szoborcsoport felújítási munkálatánál magyar támogatásra számítanak. /Véget kell vetni a műemlékek megcsúfolásának. Razvan Theodorescu a Szabadság-emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2001. július 22.

Országos körútja során Csíkszeredát is felkereste július 3-án Razvan Teodorescu művelődési és egyházügyi miniszter. Elmondta, hogy kiemelt támogatást biztosítanak a kisebbségeknek, és az ortodox egyház ebben a térségben kisebbségben van. A kultuszminiszter megígérte Csíkszeredán az új templom építését a költségek 1/3-val, azaz 3 milliárd lejjel segíti, mivel ez az első katolikus egyházközség, amely tőle jelentősebb támogatást kér. A megbeszéléseken nem esett szó arról, hogy a Hivatalos Közlönyben is megjelent újabb kormányhatározat értelmében a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget ezúttal 5 és fél milliárd lejjel támogatják. /A kultuszminiszter csíki látogatása. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./

2001. augusztus 14.

Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

2001. szeptember 13.

A szept. 10-i ülésén a kisjövedelműek vagyonának differenciált adózását előíró törvénykezdeményezés vitája során Ráduly Róbert képviselő hangsúlyozta a PRM-s törvénytervezet hiányosságait, amelyet nem hangoltak össze a helyi közigazgatási törvény előírásaival. - Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszterhez intézett interpellációjában Székely Ervin képviselő elmondta: több hónapja érvénybe lépett a nemzeti kulturális vagyon védelméről szóló 2000/182-es törvény, alkalmazni mégsem lehet, mert a szakminisztérium még nem dolgozta ki az alkalmazási normákat. A képviselő sürgette azok megjelenését. - Eckstein-Kovács Péter a szenátus szept. 10-i ülésén az elkobzott és államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását sürgette. /RMDSZ-honatyák a parlamentbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2001. október 6.

Negyedik alkalommal halasztotta el okt. 4-án a Fehér megyei bíróság a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatása ellen indított pert. Az egyházi ingatlan restitúcióját a kormánypárt megyei szervezete akadályozza. - Számos egyházi ingatlannal együtt a Batthyaneumot a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatták vissza tulajdonosának, a gyulafehérvári római katolikus egyháznak. A visszaszolgáltatást a kormánypárt Fehér megyei szervezete támadta meg bírósági úton. A bíróság idén januárban az egyház számára kedvező döntést hozott, és visszautasította az alkotmányossági kifogást. Az RMDSZ-nek Adrian Nastase kormányfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain újfent felvetődött mind a Batthyaneum, mind a nagyváradi Püspöki Palota (jelenleg Kőrösvidéki Múzeum) visszaszolgáltatásának kérdése, de megállapodás nem született. Razvan Theodorescu, a Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője hónapokkal ezelőtt leszögezte, bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni, mivel mindkét ingatlan a "román nemzeti vagyon részének" tekintendő. /Rostás Szabolcs: Politikai okokból halasztottak. Újból elodázták a gyulafehérvári Batthyaneum-pert. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2002. január 28.

Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2002. február 7.

A szólásszabadság súlyos megsértését látják az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjai az új audiovizuális törvényben, amely a Távközlési Minisztérium hatáskörébe vonja a sugárzási frekvenciák feletti rendelkezést. A CNA ezzel a törvénnyel elveszíti jogát a sugárzási licencek szétosztására. A törvénytervezetet határozottan elutasította mind a liberális, mind pedig a demokrata szenátorok szakbizottsági képviselete. A CNA elnökét eddig a tagok választották meg, ezután a parlament hatáskörébe kerül - így az elnököt a politikai többség választhatja. A törvénytervezet harmadik fejezete, amely ellenállásba ütközött, a jogszabály megszegésével járó büntetésekre vonatkozik: a büntetéseket kiváltó esetek nincsenek konkrétan meghatározva. A bírságolás esetektől függően 50-től 500 millió lej kifizetésére kötelezheti a sugárzókat. Egy ilyen méretű büntetés akár azonnali csődbe sodorhat egy vidéki rádiót, mutattak rá a CNA tagjai. A kulturális szakbizottság ülésén jelen levő Razvan Theodorescu művelődési miniszter a törvénytervezetet ért bírálatok ellenére hajthatatlan maradt a formát és tartalmat illetően. /Incze Ferenc: Korlátozzák a műsorszórási jogot? = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2002. március 15.

Három év pereskedés után a gyulafehérvári bíróság elutasította a kormánypárt Fehér megyei szervezetének keresetét, így a római katolikus érsekség alapfokon pert nyert a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Fehér megyében a Batthyaneum restitúciója sarkalatos kérdést jelentett az RMDSZ és a PSD szervezetei közötti protokollum egyeztetésekor, és az egyházi ingatlan ügyét a politikai pártok legfelsőbb vezetésének hatáskörébe utalták. Rácz Levente. Az RMDSZ-elnök reméli, több más erdélyi egyházi ingatlan kérdésével együtt a Batthyáneum ügyét is országos szinten sikerül rendezni. Batthyány Ignác, az Erdélyi Római Katolikus Egyház egykori püspöke az 1781-ben általa alapított gyulafehérvári könyvtárat 1798-ban adományozta egyházának és Erdélynek. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek a húzódó pereskedések miatt meglehetősen borúlátó a Batthyáneum visszaszolgáltatásával kapcsolatban. "Tavaly májusban itt járt Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter is, aki értésünkre adta, az épületet sohasem fogjuk visszakapni. Románia számos alkalommal, kormányrendeletek, nyilatkozatok útján kötelezettséget vállalt a visszaszolgáltatásra, a pereskedés mégis évek óta zajlik. Nem bízom abban, hogy a fellebbezés elmaradása esetén bírósági végrehajtóval elfoglalhatjuk az épületet, ez csak jogállamban lenne lehetséges" - nyilatkozta az érsek./Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum: alapfokon nyert az egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc- 15./

2002. március 19.

A háborús bűnösöknek emléket állító szobrok, szoborcsoportok, táblák felállítását tiltó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány – jelentette be Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a védelmi tárca által szervezett holokauszttörténelmi tanfolyam márc. 18-i megnyitóján.A kormány megtiltotta ugyanakkor, hogy utcákat, sugárutakat, köztereket, parkokat nevezzenek el a hasonló bűntetteket elkövető személyekről. Szintén tilos lesz ezentúl az idegengyűlölő, fasiszta, raszszista jellegű szimbólumok használata, illetve a háborús bűnösök személyi kultuszának gyakorlása. A rendelet alapján ezeket az előírásokat megszegő személyek 5 és 15 év közötti börtönbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet leírása szerint fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezet alatt olyan – három vagy több személyből álló – csoportosulás értendő, amely fasiszta és faj-, illetve idegengyűlölő elméleteket terjeszt. Ide érthetők mind a jogi személyiséggel rendelkező vagy azt nélkülöző szervezetek, illetve politikai pártok, egyesületek, alapítványok, kereskedelmi társaságok, amelyek vallási, faji vagy etnikai alapú, megkülönböztető doktrínákat karolnak fel. A fasiszta és rasszista szimbólumok alatt a kormányrendelet olyan zászlókat, emblémákat, jelmondatokat, köszönési formákat ért, amelyek a fenti doktrínák terjesztését szolgálják. Az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személy – a kormány meghatározása szerint – az a személy, akit egy hazai vagy külföldi bíróság végleges döntése alapján hasonló vádakkal, illetve háborús bűnökért ítéltek el. Mint ismeretes, Ion Antonescu marsallt háborús bűnösként ítélték el és végezték ki, a második világháború befejezése után. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének adatai szerint Romániában hat Antonescu-szobor létezik; a hetedik – és egyben az első erdélyi – Antonescu-szobrot Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere állítaná fel.A zsidó közösségi értékekkel és sírkertekkel kapcsolatos határozatot fogad el soron következő ülésén a kormány – jelezte továbbá Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter. Kifejtette, hogy Románia részt vállalt a tömegirtásban, ezért felelősséggel tartozik az áldozatokkal és ezek hozzátartozóival szemben. Theodorescu kifejtette, az akkori román kormányt terheli a felelősség azért, hogy a romániai zsidóság ellen pogromokat szerveztek, és sokan közülük lágerekben pusztultak el. "A román népnek kötelessége szembenézni múltjával, bármennyire szégyenteljesek is lennének történelmének bizonyos fejezetei" – hangsúlyozta a miniszter. /Salamon Márton László: Antonescu alkonya? Büntetik a háborús bűnösök kultuszát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2002. március 23.

Márc. 22-én díszpolgárrá avatták Kolozsváron Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminisztert. Theodorescu kijelentette: nem szégyelli azt, hogy nacionalista, majd felvázolta a Mátyás szoborcsoport restaurálásának tervét. A miniszter szerint a szoborcsoportot darabonként fogják majd felújítani a szaklaboratóriumok, úgy, hogy a restaurált darabok visszakerülnek még azelőtt az alapzatra, mielőtt a következő figurára kerülne a sor. A minisztérium támogatni fogja anyagilag a felújítást, de a munkálatok elkezdéséről a helyi önkormányzat dönt majd. /Részletekben újítják fel a Mátyás-szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998